Gyerek bent, repülő fent még nem maradt, hahaha, nagyon vicces, nem? Nem. Pénteken elmentem a szülésbeindító masszázsra, amiről előzetesen azt hallottam, hogy nagyon jót fog tenni a testemnek és a lelkemnek egyaránt. A lelki részét nem értettem elsőre, ugyanis nem volt világos, hogy a masszázshoz egy beszélgetés is tartozik, ahol magamról, az én születésemről, a terhességemről és a kislányról kell mesélnem. A masszőr, aki egyébként dúla is, azt próbálta átadni nekem, hogy próbáljak meg ajándékként tekinteni ezekre a napokra, és minél kevésbé befeszülni. Erre a masszázsra se varázsütésként tekintsek, hanem mint egy kellemes kikapcsolódásra, amire nem jöttem volna el, ha nincs a túlhordás. Menjünk moziba (megvolt), étterembe (megvolt), sétáljunk nagyokat (megvolt), menjünk ki a karácsonyi vásárba forraltborozni és persze, a házaséletet is bevethetjük, de csak akkor, ha vágyom rá, és tényleg szeretném, ne azért, mert a szülés beindulását várom tőle. Próbáljam magam arra hangolni, hogy jövő héten ilyenkor már itt lesz a kislány, és a ballont is próbáljam meg elfogadni, vegyem át lépésről lépésre, ez is egy csak eszköz a sok közül, ami segíti a mihamarabbi találkozásunkat.
Ezután kezdtünk bele a masszázsba, ami egyrészt tényleg nagyon jó volt, és másrészt nagyon meglepő volt, hogy a kislány 100%-ban részt vett benne (a másik két masszázst úgy általában leszarta, mint a tengerfürdőzést vagy a fesztiválokat). Mármint hogy van ez, hogy a deréktájon nem szabad masszírozni a terhesség alatt, meg a talpon sem bizonyos pontokat, én ezekre mindig úgy gondoltam, mint túlzott óvatoskodásokra, de tény, hogy a kislány nagyon aktívan reagált ezekre az érintésekre, amikor pedig a hasamat masszírozta át a nő, akkor meg szó szerint feküdt a keze alá. Olyan olajokat masszírozott belém (zsibbadt lapátkezembe is, áldja meg a jóisten érte), amik a terhesség alatt tilosak, mert vérbőséget okoznak, szegfűszeg, rozmaring, stb, szóval a végére egyrészt olyan illatom lett, mint egy karácsonyi sütinek, másrészt írtó melegem is volt, hiszen gyakorlatilag belső fűtésre kapcsoltam. Azt kérte, hogy ameddig csak lehet, próbáljak kitartani és nem zuhanyozni, de ha tényleg nagyon izzadok már, akkor persze nyugodtan fürödjek meg, ld a fenti a “nem szabad semmire sem rágörcsölni”-vonalat.
A masszázs óta a kislány gyakorlatilag turbó fokozatra kapcsolt, míg a hét elején alig lehetett felébreszteni a ctg-vizsgálatok idejére, most nagyon mozgékony és reaktív, ami azt jelenti, hogy eljött az az időszak, amikor tényleg nagyon nehéz aludnom, mert egy percre sem áll meg, sztem összesen két órát volt nyugton péntek óta. Nagyon nehezen vettem rá magam, hogy elmenjek a pénteki jógára, ahol szintén mindenféle beindító guggolásokat csináltunk, egyelőre hiába, de a vérbő olajok miatt nagyon-nagyon melegem volt, és az altesti vérbőség hatására az emésztésem is nagyon-nagyon aktív lett.
Úgyhogy elmentünk az indiai étterembe, ahol a felszolgáló figyelmeztetett is, hogy nagyon fűszeresek az ételek, amiket rendeltünk, én pedig próbáltam nem megölni a pillantásommal, és fejben ellazulni, és arra koncentrálni, hogy azért eszem ezeket az ételeket, mert szeretem őket, és jobban érzem magamat tőlük (ami így is van, isteni finom volt a kaja, de viszonylag sok fűszeres indiait ettem a terhességem alatt, szóval nem hatott sokkterápiaként, az biztos).
Ettem ananászt is, ültem forró kádfürdőben is, mindkettő tetszett a kislánynak, nagyokat lökdösődött, amikor a hasamat locsoltam a kádban. Voltunk sétálni a Népszigeten, láttunk agilityző kutyákat, ügető lovakat, kerítésen kimászó kecskét, fekete metálkakast, egykedvű libákat.
Szombaton a ctg-n a fájásmérő nem nullát, hanem 20-30-at mutatott, azt szokták mondani, hogy a jóslófájások a menstruációs görcsökre hasonlítanak, amiket ilyennek képzelek, összehasonlítási alapon szerencsére nincsen. A kislány szépen bukfencezett, amire a méhem is reagált, de spontán méhtevékenységem továbbra sincsen. Hétfőn megyünk a Péterfybe ultrahangra és “vizsgálatra”: azt tudjuk, hogy meg lehet vizsgálni úgy is, hogy annak szülés legyen a vége, ez most egy “olyan” vizsgálat lesz, és ha ez sem segít, akkor kedd este felteszik a Róbertben ballont, amit a kolléganőm részletesen és lelkendezve mesélt el, hogy neki minden idegenkedése ellenére mennyire szuper szülésélményt hozott.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.